Transitus Mariae: az apostoloknak tulajdonított, apokrif elbeszélés Mária „átköltözéséről”, haláláról. – A 19. sz. közepéig csak néhányról tudtak, 2000: kb. 30-at ismerünk, de többségük töredékes. 3 csoportba sorolhatók: 1. Helymegjelölést adnak, pl. Mária házát Betlehemben, említik Mária testének fölvitelét a Paradicsomba és lelkének fölmenetelét a mennybe. Ezeknek gör., arab, nesztoriánus, szír és örm. változatai vannak. – 2. A kopt változatok nyelvileg egységesebbek, s arról szólnak, hogy Mária átköltözése az ap-ok szétszéledése előtt ment végbe Jeruzsálemben. A régebbi formákban nem beszélnek Mária mennybeviteléről, a későbbiek azonban említik föltámadását. – 3. A lat. nyelvű emlékek már nyíltan beszéltek Mária testi mennybeviteléről. – Az írott emlékek keletkezési kora vitatott. Föltételezik, hogy 2–7. sz-i lehet az őstípus, amelyet a másolók átalakítottak. A kérdés tisztázásához olyan kz-okat kellene találni, amelyeket a 11. sz. előtt másoltak. Teol. jelentőségük abban áll, hogy a sok legendás elem ellenére egyértelműen állítják, hogy Mária nem volt mentes a testi haláltól. Egyébként az ellentmondásos elb-ek miatt az egyházatyák (pl. Szt Jeromos) nem tulajdonítottak nekik nagy jelentőséget. Azonban az Egyh. hitérzéke a ~kben is megnyilatkozott: Mária teste nem lehetett kitéve végleges romlásnak, hanem osztozott Jézus föltámadásában és megdicsőülésében. – Mo-on a →Karancs-hegyi kápolna ájtatosságai közé tartozik. **

LThK X:307.